REPÜLJ DALOM

Előre hát repülj dalom Nyiss tereket új utakon Világíts a sötétségben Mutasd meg a fényjeleket

Reménytelen bár Talán néhány helyen Gyúl majd láng

A háttérben is ugyanúgy szólsz Ha eltaláltunk igazán jól Robbanj be a tudatokba Tegyél rendet az agyakban

ŐRANGYAL

Érzem a testedet Hallom a hangodat Érezem az illatod

Így futunk boldogan Ne engedd el kezem Hisz' akkor meghalok

Érzem a nyelvedet Kitölti a számat Kezem alatt dobog Ritmusa a vágynak Csókolj hát szüntelen Különben meghalok

Anygal vagy:Az Őrangyalom Ha eltűnsz: én meghalok Ha visszatérsz: feltámadok Ha akarod: megváltozom Angyal vagy és hogy ha kell Elveheted az életem Nem rémítmeg semmi engem Mert te vagy az én szerelmem

BOLDOG VAGYOK

Olyan jó hogy itt vagy Olyan megnyugtató ez a nap A város a fényeiben óldódik fel Ma nem kell innom se' hogy(DEHOGYNEM) Múljon el a fájdalom Tiszta öröm árad szét Lelkemben boldog remegés

Te is olyan vagy mint én Közöttünk nincsen különbség Nem számít most semmi sem Gyermekkori álmaink sem

Boldog vagyok boldog vagy Ma minden önmagáért van Nem kérdezem mi végett vagyok itt és miért élek Biztos vagyok magamban Erőt érzek a karomban Nyugodtan várom a jövőt Mindenben csak én döntök

KÖD ÉS ESŐ

Köd van és eső de nem kint itt belül érzem Valami rám ereszkedik rám nehezedik és félek Szétszed és összerak szétszed és összerak újra Mi lehet ez talán csak Isten tudja

Köd van és eső de ne, kint itt belül érzem Valami eltakarja a fényeket előlem A hangokat már nem halom tisztán De távolabb már mintha egy szivárvány Járná a táncát

SOHA TÖBBÉ

Vérvörös ajkakon suhan kacér mosoly Nem lelek nyugalmat e városi alkonyon Sugarad elhatol egész a szívemig Hiába dobogna Akkor is elviszi

Zaklatot csöndekben ülök ablak előtt Előtörő képed elől menekülök Nem hiszek már többé kacér mosolyoknak Nem hiszek már többé vérvörös ajkaknak

Soha többé nem hiszek nektek Vérvörös kacér sugarak Ha hallom szirének énekét Kényszerítem majd magamat Hogy elmondjak csöndben rólatok Rólatok kik a szívemet akarjál És ne tépjem fel ablakom És ne tépjem fel ablakom

MINDEN RENDBE JÖN

A leked tükre előttem Belenézek:zavaros Miért nem mondod el Hogy mit érzel és mi salyog Tudom hogy néha a Szavak által semmi sem Mondható el arról hogy Mi játszódik le benned

Beszélj nekem a halálról Beszélj nekem az életről Ez is jobb most mintha némán Hangtalanul felőrlődsz Nézz rám és bízz meg bennem Mást tenni nem éri meg Add ide a kezeid és Hadd lássam szemeidet

Nincs már semmi baj Minden rendbe jön Hajtsd ide fejed Minden rendbe jön

ÁRNYÉK

Sűrű sötét az éjszaka Valahol még megtalállak Nem menekülhetsz tőlem el Éjjel-nappal a nyomodban leszek Akárhová is távoztál Nem vehet el csak a halál Nem angedem hogy boldog légy Nem engedem hogy nélkülem élj

Átutazom a világot És azon túl is de rád találok Árnyék leszek sötét követ Tőlem nem szabadulhatsz meg Életemben Te voltál a fény A Tiédben hát leszek az árnyék Csak én lehetek a kedvesed Én lehetek az életed

Átutazom a világot Szívemben hegyes szilánkok Megtalál a haragom És így lesz majd teljes a kép

HA ELJÖN A TÉL

Ha eljön a tél és eljön a nyár Ha véget ér az élet és a halál Ha eljön az éj és eljön a vágy Ha véget ér a szerelem és meghal az arám

Ha nem vagyok kész és nem leszek már És semmit nem akarok tenni majd ezután H érzem jön majd egy óriás És nem kell majd tűrnöm tovább bután

Ha megunod a régit és akarsz valami mást Pedig örökre akarod úgy fogadkoztál De most nem érdekel sem Isten sem ember Nem érdekel csak álljanak félre

MIKOR FÁJ AZ ÉLET

Mikor fáj az élet Mikor mindent látok De mégsem tudom Akkor miért csinálom

Mikor úgy szól az ének Hogy benne van minden Akkor úgy érzem Ez ad erőt hogy végigéljem

Mikor a vágy éled Megmozdul bennem De Te nem vagy velem Magányos vagyok és elveszett

Mikor üres a város Mikor kihaltak az utcák De te itt maradtál És valamiért mindig más a hibás

Mikor fáj az élet Valami meghal bennem... Mikor fáj az élet Valami meghal bennem...