UGYE EMLÉKSZEL?

Ugye emlékszel te is? Mikor még holdból szőtték a ruhánk Mikor együtt ittuk ki Az öröm poharát Ugye nem felejtetted el? Rohantunk bele az éjszakába És tudtuk nagyon jól Hallgatni kell a vér szavára

Ugye emlékszel te is? Mikor még nem érdekelt hogy mi lesz holnap Csak akkor legyen jó Abban a pillanatban Ugye nem felejtetted el? Fürödt az arcunk a fényben Nem tudhattuk még Mit tartogat nekünk az élet

MIKOR ELJÖTT AZ ÉJSZAKA

Mikor eljött az éjszaka Megjelent sok-sok kép Puha sötétségbe Olvadt bele a mindenség  Én egy kis szobában Takaró alatt végig Figyelemmel kisértem Az árnyakat hajnalig

Képzeletem és álmaim Messzi vidékekre vittek Megóvtak a veszélyektől Szelíden a földre tettek Most már hiába Próbálom felidézni Mindazt ami régen Magától jött el mindig

Csodálatos alakokat Láttam táncolni a falon Nem tudom mik lehettek Talán őrangyalok Most már hiába is Kutatom a sarkokat Hiszen nem látok semmit Csak önmagamat

MINDENKI BOLDOG MA...

Mindenki boldog ma Mintha most indulna Széles,vad mámorba Vágyak országába Először nevettél Mindenen ami történtMajd később rájöttél Ez nem puszta egybeesés

Hagytad hogy hasson rád A zene és a tánc A szavak értelme Benned kel életre Én is boldog vagyok Látom,hogy folytatod Amit én elkezdtem Emlékszel? meséltem

VÉGTELEN ÉJJEL VOLT...

Végtelen éjjel volt és a vágy Felhevült izzó méregfogát Belevájta mélyen a húsomba

Az agy akkor nem kérdezi Hogy van-e aki nem élvezi Ezt a külön éjszakát A külvilág akkor megszűnik Az ész helyét az ösztön átveszi És előtör a szunnyadó vágy

Az ember csak elképzelheti Hogy nemet tud majd szépen mondani De akkor és ott más lesz majd A külvilág akkor megszűnik Az ész helyét az ösztön átveszi És előtör a szunnyadó vágy

Megtudta és nem áll szóba velem Pedig nem jelentet semmit nekem Hiába hívom és keresem Hiánya kínoz és szenvedek Lent állok,várom a ház előtt Szitál halkan langyos őszi eső Nem néz ki,nem is integet De holnap is,holnap is itt leszek

MÉRGEK ÉS VÁGYAK

Éjjeli álmok fogadkozások Reggeli remegés íze a számban Menni és maradni megbánni mindent Utána pedig folytatni mindezt

Városban élek,utcákon járok Házak falánál,tócsákban állok Kezemben füstöl egyre a méreg Érzem az ízét,vad ital éget Remegő lábam tőled jön éppen Illatod érzem csókjaid benem Arcomba szél vág papírt görget Várom,hogy valami történjen

Valami mást,mint ami eddig volt Mérgek és vágyak,teljesült álmok Csömör a szívben,csömör az agyban Elhasználva és kifacsarva Éjjeli álmok,fogadkozások Reggeli remegés íze a számban Menni és maradni,megbánni mindent Utána pedig folytatni mindezt

A TÜKÖR ÉS A LÁNY

Megáll a tükör előtt a lány Arra gondol,hogy most szép ruhát Fog fölvenni,az este miatt Mert valakinek tetszeni akar

Elvégzi az utolsó simítást Ma éjjel oda adja magát Bárkinek,ha nem jön össze Vele Hát akkor minden mindegy lehet

Nem lesz többé senki se' már Nem hiszi el senki szavát Egy csillagtalan éjszaka kell Hogy örökre mindent elfeljtsen

És egy napon a tükörbe néz Azt mondja halkan,hogy most elég Nem kiváncsi többé se' rád se' rám Csak egy kicsit aludni kiván

BORDAL

Mámor,kéjek,álomképek Menekülj el innen mert az Órájk nagyon lassan múlnak

Lányok,legények,táncok,éjek Bort is öntsél a kupádba Vígadjunk még a halál várhat

Szállnak az órák De nem érdekel már Ha bor van pohárban Hát minden csak várhat Mert nincsen most tegnap Nem számít a holnap A pillanat íze Ölelj meg Kedvesem

KIHÚNYÓ FÉNYEK

Mikor a fények,majd kihunynak Akkor majd megtalállak Téged Ott ülsz majd egy sötét sarokban Én hangosan mondom a nevedet

Tudom,hogy úgyis megbocsátasz Én majd sírva leborulok Nem fordítasz nekem majd hátat A sötétség is lassan elvonul

Addig csak élek Úgy ahogy tudok Néha nagyon félek Néha boldogulok Süssön a nap és Essen az eső Legyen elég fény Legyen elég erőm

AHOGY A SZEMEIDDEL LÁTSZ...

Ahogy a szemeiddel látsz Úgy kívánnám a halálát Ennek a pillanatnak ami Mint a fákat a madarak,úgy elborít

Ahogy a lábbaddal átlépsz rajtam Úgy gyűlölöm ezt a kínt Amit Te okozol bennem Kegyetlen Kedvesem

Ahogy a karoddal ölelsz magadhoz Körülbelül olyan szoros Ez a bilincs,amit magamon hordok Mindaddig,amíg majd mondod

És ha egyszer az egész véget ér Alakod már a távoli ködbe vész És én egyedül élek Bilincsbe ver az emléked Bilincsbe ver az emléked

EGYSZERRE ELMÉSZ...

Egyszerre elmész Egyszerre itthagysz engem Belezuhansz A hőn áhított sötétségbe

Ezt akartad Ezt akartad már régen De soha nem hittem el Hogy meg is teszed Hogy meg is teszed

És most már hiába állok A sírod előtt Hiába nézem a neved A rövidke életed A kőbe vésveMennyi emlék,mennyi szárnylás Mennyi éj,mennyi szakadt gitár húr Mennyi vers,mennyi dal Mennyi hely,mennyi nap Mennyi vers,mennyi dal Mennyi szakadt gitár húr Mennyi vers,mennyi dal Mennyi hely,mennyi nap Mennyi vers,mennyi dal Mennyi szakadt gitár húr Mennyi dal,mennyi vers Mennyi nap,mennyi hely Mennyi dal,mennyi vers Mennyi szakadt gitár húr Mennyi vers Hiányzik,hiányzik tőled Hiányzik,hiányzik tőled Hiányzik,hiányzik tőled Hiányzik tőled